A modernkori mozgásszegény életmód terjedésével egyenesen arányosan nő az artrózisos betegek száma is. Az esetek többségében a porckopás lassan, több év, illetve évtized alatt, észrevétlenül alakul ki. Más esetekben pedig elegendő egyetlen baleset vagy sérülés ahhoz, hogy a térdben vagy a csípőben található porcállomány drasztikusan kopni kezdjen.

A porckopásnak több tünete is van, amelyek közül a leggyakoribbak kétségtelenül a fájdalom, az ízületi duzzanat, a gyulladás és az ízületi mozgáspálya beszűkülése. A fájdalom hívja fel elsődlegesen a figyelmet a porc betegségére, ami kezdetben általában rövid ideig tart és ritkán jelentkezik.

A beteg azt tapasztalja, hogy reggelente felkeléskor vagy sportolás közben kicsit fáj a térde. Ahogy azonban az ízületek bejáratódnak, a fájdalom is alábbhagy. A fájdalom a csontvégek közötti súrlódás miatt jelentkezik. A porcok szerepe ugyanis, hogy biztosítsák az ízületeket alkotó csontvégek súrlódás- és fájdalommentes mozgását.

Ha azonban az ízületeket alkotó porcos ízfelszínek bármilyen okból sérülnek és kopni kezdenek, ez a funkció már nem biztosítható, ami előbb vagy utóbb ízületi fájdalom kialakulásához vezet. A következő tünet az érintett ízület duzzanata. Az ízületeket ízületi tok veszi körül. Ez a tok a porckopás következtében idővel megvastagszik.

Ennek oka az ízületek mozgását elősegítő folyadék kóros felgyülemlése. Ez a szinovialis folyadéknak nevezett anyag, normál esetben az ízületek kenőanyaga. Artrózis következtében azonban ez az anyag kórosan felhalmozódik és feszíteni kezdi az ízületi tokot, ami megvastagszik és kialakul a porckopásban érintett ízület körüli duzzanat.

A folyamatos mechanikai súrlódás okozza az ízület gyulladását is, ami melegségérzettel és bőrpírrel is jár az érintett ízület körül. A porckopás egyik összetéveszthetetlen tünete az ízületi merevség és az érintett ízület mozgástartományának beszűkülése is. Ez lehet átmeneti és tartós is, egy azonban biztos: mindenképpen korlátozza az érintett ízület működését.

Bizonyos esetekben a reggeli felkelés után 1-2 perc elegendő az ízület bejáratásához, máskor fél óra is kevés. Előrehaladott esetben pedig a fent említett tünetek egyre gyakrabban jelentkeznek és hosszabb ideig tartanak. Ilyen esetekben, ha a konzervatív terápia már nem segít, csak a megfelelő műtéti beavatkozás jelenthet megoldást. Itt kérhet időpontot Dr. Domán István PhD csípő- és térdprotézis specialista személyes vagy online konzultációjára!